György Ádám: Visceral perception. Undersanding internal cognition.

Plenum Press, New York és London, 1998. 232 lap

A magyar pszichofiziológus szinte egész életművét összefoglaló könyve egy nagytekintélyű sorozatban a �viselkedéses pszichofiziológia és orvoslás� sorozatban jelent meg, melyben a galvános borreakció mechanizmusaitól a fantom fájdalom elméletén át a cardiovasculáris megbetegedések orvosi és társadalmi aspektusait jelenítik meg a kötetek. Ádám György könyve három szempontból igen érdekes mind a piszichofiziológus, mind a kognitív szemlélet képviselője, mind pedig az eszmetörténész számára.

Elolvasom

Judit Rich Harris: The nurture assumption

NEW YORK, Simon and Schuster, 1998. 462 old.

Különös szerző, akinek, különös sikerkönyvéről írok Harris egy félbemaradt, eredetileg a Harvard Egyetemen kezdődött tudományos karrier után (mely ritka szégyenként eltanácsolással végzodött !) Éveken át különösebb tudományos teljesítmény nélkül valóban sok tankönyvet készített a fejlődéslélektan területén. Harris 1995-ben publikált egy neves cikket, említette meg öröklés-környezet vita egy új fordulatát adja: fontosabbnak tartja a későbbi kortárs környezetet, mint a korai családi világot.
Ez a munka jól megírt könyv, mely stílusában a a tankönyvíró Harrist mutatja be. Tartalmában ugyanakkor az eredeti 1995-ös cikkének három gondolatát dolgozza ki részletesebben.

Elolvasom

Kusch, Martin: Psychologism A case study in the sociology of philosophical knowledge.

London: Routledge, 1995. XVIII+327 lap

A pszichologizmus problémája olyan kérdés, mely egyszerre izgatja a pszichológia, a filozófia és a logika történészeit (hozzátehetnénk persze, a társadalomtudomány történészeit általánosságban is, valamint a nyelvészet és az irodalomtudomány történetének kutatóit), s kellene izgassa oket mai helyzetükre, saját szakmájuk magyarázó elveire nézve is. Martin Kusch monográfiája úttöro felújítása e vita tanulmányozásának. Kusch maga meglehetősen alapos logikai műveltséggel rendelkezik, mint köszönetnyilvánításából kiderül, eredetileg Jako Hintikka tanítványa volt, ma ugyanakkor a tudományfilozófia és a tudományszociológia hírneves �erős programjához� az edinburghi iskolához kapcsolódik, maga is Edinburghban dolgozik.

Elolvasom

Csányi a karizmatikus tudós

VINCE KIADÓ ÉS KERESK. KFT, 1999, 308 lap

Csányi kétarcú szerző, s ez új könyvére, Az emberi természetre is jellemző. Csányi Vilmos ugyanis egyszerre integratív és provokatív. Összekapcsolja az emberkép különbözo forrásokból származó részismereteit a szociológiától a filozófián át az etológiáig, ez az integratív mozzanat.

Elolvasom

Mérei Ferenc: Lélektani napló

Budapest: Osiris Kiadó, 1998, 483 oldal,

Mérei Ferenc mint állandóan megújuló kincs jelenik meg újfent ebben a Forgács Péter által szerkesztett kötetben, mely korábban elszórtan publikált s szinte csak kalózkiadásként hozzáférhető írásokat fog egybe. Az évtizedek múltán újraolvasott Mérei elso meglepő jellemzője az írás vonzereje. Legtöbbünkkel szemben Mérei olyan pszichológus, még a mai olvasó számára is, aki tud írni. Nyilván összefügg ez azzal, mint maga is szabadkozik érte, hogy elsődlegesen értelmiségi, aki éppenséggel pszichológus, de lehetne más is, s ennek megfelelően mindig kiterjeszti amit mond a világnézet és a művészet világa felé.

Elolvasom

Dennett veszélyes Darwinja

New York: Simon and Schuster, 1995.

Talán sem a szerzőt, sem a témát nem kell különösebben bemutatni, inkább csak egymásra találásukat. Dennett a mai elmefilozófia egyik vezetô teoretikusa, aki, különösen az intencionális rendszerek és az intencionális hozzáállás elméletét kidolgozva (Dennett, 1987) többször, néhol csak konceptuálisan, néhol az összehasonlító magatartáskutatás részleteibe is belemenve rámutatott arra, hogy elméletét alapvetően evoluciós felfogásnak tartja. Dennett könyve a Darwin mondanivalójának implikációit sorolja elő. Szerencsés az egymásratalálás, mert ebben a munkában a filozófus megpróbálja világnézetként megadni saját Darwin értelmezését, úgy, hogy polemikusan szembeszáll számos más mai értelmezéssel. Egyszerre válik ettôl világossá saját világnézeti poziciója, és számos tekintetben a Darwin körül ma is élő értelmezések térképe is.

Elolvasom

Neumer Katalin: Gondolkodás, beszéd, írás.

Budapest, Kávé Kiadó, 1998, 185 oldal,

A magyar filozófia legutóbbi évtizedében, elsősorban Nyíri Kristóf úttörő vizsgálódásai és közleményei nyomán alapvető kiindulóponttá vált a kommunikációs közegek filozófiai relevanciájú vizsgálata. Neumer Katalin könyve ebbe a törekvéssorba illeszkedik. Egyszerre mutatja ennek erényeit és gondjait. Erénye ugyanis ennek az irányzatnak a mosolygós irónia, annak megmutatása, hogy igen elvont kérdések nagyon is gyakorlatias dolgokra vezethetok vissza. Nehézségei is ebből fakadnak: miközben a filozófia magába zárt világából átlép a szociológiába, azért nem akar empirikus szaktudomány lenni. Neumer Katalin munkája e tekintetben is különleges: nem egyszerűen egy gyakorlatot próbál rekonstruálni a filozófiai kérdéskör mögött, hanem az erről a gyakorlatról való korabeli reflexiókat is feltárja.

Elolvasom

Umberto Eco:Kant és a kacsacsõrû emlõs.

Európa Budapest, 1999. 428 lap,

Eco a tőle megszokott energikus és mindenevo módon próbálkozik két dologgal ebben a könyvében. Egyrészt megpróbálja megmutatni, hogy a szemiotikai gondolkodásmód, vagyis az a gondolkodásmód, amely minden természeti és emberi jelenséget a jelek szempontjából kezel, képes versenyre kelni a mai társadalomtudomnyi palettán újkeletubb kognitív gondolkodásmóddal, amely viszont hasonló módon minden jelenséget valamiképpen a megismerési modellálás kereteiben próbál kezelni. Eco törekvése az, hogy mintegy újraírja három évtizeddel ezelotti szemiotikai traktátusát, úgy, hogy belehelyezi a mai kognitív tudomány kontextusába és megmutatja, miért is releváns, s miért is tekintheto alapvetonek a szemiotikai gondolkodásmód a megismerés kutatásában

Elolvasom

Merlin Donald: A mind so rare. The evolution of human consciousness.

New York-London: W.W. Norton & Company, 2001, xiv + 371 lap

Merlin Donald, a kanadai Ontario tartományban lévo Queens University pszichológia professzora különleges szerzo. Különlegessége és érdekessége felkészültségéből fakad. Eredeti iskolázottsága és kutatásai révén az egyik legkiválóbb neuropszichológiai iskoláhgoz, a tankönyve révén Magyarországon is jól ismert kanadai Donald Hebb iskolájához tartozik . Ez azt eredményezi Donald munkásságában, hogy amikor a magasabb mentális folyamatok és ezen belül a közlési rendszerek világáról beszél, ezt azonnal közvetlenül lehorgonyozza az emberi idegrendszer működéséről rendelkezésre álló, s nemcsak szupermodern technikai eszközökkel szerzett, hanem a klasszikus, többnyire agysérült betegekre összpontosító klinikai neuropszichológiai adatok világában is

Elolvasom

Alekszandr Etkind:A lehetetlen erósza. A pszichoanalízis története Oroszországban

Budapest, Európa Könyvkiadó, 1999, 656 lap

Az oroszul 1994-ben napvilágot látott könyv még a sokat látott pszichológiatörténész recenzens számára is igazi meglepetés. A. Etkind ugyanis képes arra, hogy minden sajnálkozás, a sebek nyalogatása (ó Istenem, az egyszer virágzó orosz pszichoanalízist elnyomta a kommunizmus) s minden partikularizmus nélkül beszéljen az orosz pszichoanalízis történetérol. A partikularizmus két szempontból is hiányzik a könyvből. Miközben gazdag s sokszor megnyomorított emberi sorsok bemutatásával érvelő, a filoszt is megmozgató gazdag panorámát kapunk három�négy évtized orosz kultúrájáról, a perspektíva egyáltalán nem korlátozódik orosz, illetve szovjet belügyekre.

Elolvasom

Pataki Ferenc: Élettörténet és identitás.

Budapest: Osiris, 2001, 425 oldal,

Meglehetősen nagy léptéket átfogó, hosszmetszeti összefoglaló könyvet készített Pataki Ferenc az identitásra vonatkozó kutatásairól: a tanulmányok pontosan negyed századot fognak át, 1975-tol 2000-ig. Mondhatnánk azt, az írások a szerző tudatos életmű építését mutatják.
A hosszú távlat sok előnyt biztosít a könyvnek. Az egyik a tudományos mintázatok változása: a tanulmányokban jól nyomon követhető, ahogyan a kognitív pszichológiai szemlélet egyre technikaiabbá teszi a szociálpszichológiai elmélkedést, hogy azután újra lágyabb fordulatot vegyen a narratív felfogások megjelenésével. A társadalmi változások maguk is távlatot adnak a tudós Pataki annak idején sok szkepszissel fogadott vállalkozása számára, hogy az identitás kérdéseit állítsa a hazai szociálpszichológiai vizsgálódás előterében

Elolvasom

Fodor J. : In critical condition: Polemical essays on cognitive science and the philosophy of mind

Cambridge: MIT Press, 1998, x+219 oldal,

Fodor, J. The mind doesn't work that way: Scope and limits of computational psychology.

Cambridge, MIT Press 2000. xi+126 lap

A neves filozófus, kognitív tudós és eredetileg pszicholingvista, Fodor két új könyve valóban indulatból fakad. Azt próbálja meg bemutatni, s ebben nincs könnyű feladata, hogy nincsen igaza az emberi elme magyarázatára és felépítésére nézve sem az evolúciós pszichológiának, sem a radikális komputációs pszichológiának.

Elolvasom

Shapin, Steven: The Scientific revolution

Chicago: University Chicago, 1996. XIV + 218 lap,

A mai tudományelmélet és tudomány történetírás kiemelkedo alakja különös könyvet írt. A munka egyszerre történeti s elméleti szándékú. Mondanivalója röviden megfogalmazható: valamikor a XVII. században állítólagosan létezett valami, amit tudományos forradalomnak nevezünk. Shapin tézise szerint ez a forradalom abban az értelemben sosem volt, hogy nem volt radikális fordulat gondolkodásmódunk fejlodésében, másrészt az, amit ideológiailag hozzá szoktunk ehhez a forradalomhoz kapcsolni, az érdekmentes tiszta megismerés ideája sosem valósult meg igazából. A könyv azért furcsa, mert mindeközben csodálatos ábraanyaggal és a nem céhbeli tudománytörténész olvasó számára nagy meggyozo erovel bizonyítja, hogy az újkor első századaiban milyen valódi megismerési fordulatok mentek végbe, hogy pszichológiai és emberi értelemben igenis volt tudományos forradalom.

Elolvasom