Kurzusok

Órákat általában a pszichólógia, a nyelvészet valamint a kognitív tudományok témakörében tartok. Jelenleg, a 2004-2005-ös tanévben az Indiana University magyar vezető professzora vagyok. az ebben a tanévben folyó kurzusaimról itt olvashat bővebben.

A 2004/2005 tanévben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetemen a következő kurzusaim lesznek:

A kognitív tudomány története

A tantárgy célkituzései: az eszmetörténet és a tudománytörténet segítségével bemutatni, milyen hagyományokból indul ki a mai kognitív kutatás. Ez a történeti, filozófiai és módszertani tudatosság növelésén túl segít értelmezni a mai kognitív irányzatok eltéréseit is. A tömbösített formában néhány alapkérdésre összpontosítva tesszük ezt meg.

A tantárgy részletes tematikája:

1. A módszer kérdése.
Idő, hiba és élmény a klasszikus pszichológiában s a mai kognitivizmusban. A kivonásos módszer s a közvetettség. Az introspekció helye.

2. A funkcionalizmus és a test-lélek probléma.
Az azonosságelmélet gondjai. Gépi, konceptuális és pszichológiai funkcionalizmus. A funkcionalista szemlélet és a redukcionizmus új vitái.

3. A reprezentáció fogalma.
A reprezentáció és a szimbólum felfogás a klasszikus filozófiában és pszichológiában. A mai változatok: Piaget, Fodor, Dretske. Az elme �szintaktikai elmélete�. Neurális reprezentáció.

4. Az innátizmus Descartes-tól Chomskyig.
Az etológia szerepe. Fejlődéskutatás és innátizmus: a �kompetens csecsemő� és a konstrukcionizmus.

5. A tanulás formális modelljei.
Ebbinghaus törvények; Hull algebrája, Estes statisztikai törvényei. A konnekcionista hálózatalakulás.

6. Gépek és emberek.
A mechanika és az energia-elv a klasszikus kognitív modellekben. Az információkezelő gépek újdonsága. A MI ígérete és kudarcai.

7. Asszociáció és szabály.
Az asszociáció vs. logika klasszikus vitái. Szabályok és hálózatok a szimbolikus vs. konnekcionista vitákban. Kettős modellek: a gyermeknyelv példája.

8. Univerzális és specifikus.
Az �univerzális� két értelme. Moduláris és egységes megismerés. Kulturális egyetemesség és viszonylagosság.

9. A megismerés szociális modelljei.
Szolipszista és szociologista felfogás mint két véglet. A francia szociológiai iskola. Piaget, Vigotszkij, Sperber és a modern etológia szintézis kísérletei.

10. Az intencionalitás mint a kognitivizmus alapkategóriája.
Brentano a lelki definíciós jegyei. Bühler, Brunswick, Holt és Tolman szándékelvu felfogása. A vágy-vélekedés pszichológia és az intencionalitás szintjei. Intencionális realizmus és instrumentalizmus: Fodor és Dennett vitái. Intencionalitás és etológia.

Részletes tantárgyi adatlap

Bevezetés a kognitív tudományba (BME GT 461173)

A kurzus célja kettős: bevezetést nyújtani a kognitív tudományba, a megismerés új interdiszciplináris területébe s a vele érintkező legfontosabb szaktudományok gondolkodásmódjába. Ezzel párhuzamosan a kurzus a kritikai érvelés fejlesztését s a mai kognitív gondolkodásmód és a megismerés kutatásának klasszikus kérdései közti kapcsolat megteremtését is szolgálja. Szemináriumi formában minden órán rövid referátum lesz, utána pedig közösen olvasott anyag feldolgozása.

A tantárgy részletes tematikája:

1. A megismeréskutatás konceptuális keretei és kialakulása és irányzatai
2. A funkcionális elemzés és a funkcionalizmus a kognitív szemléletben. A gépi és konceptuális funkcionalizmus szövetsége
3. A megismerési rendszerek mint kialakult rendszerek. Az evolúciós értelmezés mint alternatíva.
4. A megismerő rendszerek és az egyedfejlődés. Innátizmus és konstrukcionizmus vitája.
5. A reprezentációs elme felfogás és vitái. A modell, analóg és propozicionális leképezés.
6. Az intencionális hozzállás. Reprezentáció, információ és szándék kapcsolata.
7. A reprezentációk megkérdőjelezése. a konnekcionizmus.
8. A szabály kérdése a kognitív kutatásban: szabályok és elemek vitája.
9. Tudhatnak-e gondolkodni a gépek? A Turing adekvátság szintjei. A MI sikerei és kudarcai.
10. A test újrafelfedezése.

Részletes tantárgyi adatlap

Téri tájékozódás (BME GT 461175)

A kurzus célja megismertetni azt a mai idegtudományi, pszichológiai és nyelvészeti ismeretanyagot, amely a téri tájékozódási rendszereket, ezek viszonyát, s keletkezését mutatja be. A kurzus fontos segítséget ad a valóságos térben való tájékozódással érintkező mérnöki szakágakban, valamint a virtuális térrel kapcsolatos fejlesztések emberi oldalának megértésében.

A tantárgy részletes tematikája:

1. A téri megismerés az idegtudományban és a pszichológiában.
2. A téri orientáció típusai: allocentrikus, egocentrikus, tárgyközpontú.
3. Téri orientáció és az emlős idegrendszer: HOl és MI rendszerek.
4. .Emberi sajátosságok: nemi eltérések (támpont vs. út), a nyelv szerepe.
5. A téri tájékozódás zavarai: a halántéklebeny szerepe.
6. Jackendoff és Landau felfogása téri megismerés és nyelv viszonyáról. A kettős rendszer és a nyelv.
7. A virtuális tér különlegessége: tájékozódás a virtualitásban.
8. Nyelv és virtuális tér.
9. Klasszikus felfogások a téri kifejezések fejlodésérol Piaget és követői.
10. A magyar elsajátítás alaptényei: ösvény, irány és intencionalitás.
11. Magyar vizsgáló eljárások a téri kifejezések használatára.
12. A téri kifejezésrendszer egyetemessége és viszonylagossága.
13. A téri perspektíva váltakozása kultúra és nyelv függvényében.
14. A tér mint átfogó metafora. Metaforák a köznapi nyelvhasználatban

Részletes tantárgyi adatlap

Evolúciós szemlélet (BME GT 469349)

A kurzus bevezetést nyújt a mai pszichológia egyik legvitatottabb átfogó elméletébe, mely a lelki jelenségeket az evolúciós kibontakozás, az alkalmazkodási funkció és a szelekció szempontjából értelmezi. Olyan felfogás ez, amely az adaptáció és a nemi kiválasztás fogalomrendszere, s sok tízezer évvel ezelotti tárgyi és emberi környezet segítségével igyekszik magyarázni a modern ember számos vonását, beleértve érzelmi, indítékbeli és kognitív építményeit, társas készségeit és eljárásait, versengéseit és szövetkezéseit. A kurzus megmutatja az elmélet kiterjesztéseit is mai szociális, jogi, gazdasági és üzleti folyamatokra.

A tantárgy részletes tematikája:

1. Az EP és az evolúciós szemlélet.
2. Fittség, adaptáció és szelekció kérdései.
3. Tanulás, emlékezés és az evolúciós szemlélet .
4. Többszörös rendszerek.
5. Kognitív képességek szelekciója.
6. A szexuális szelekció meghatározói és pszichológiai jelentosége.
7. Nemek közti eltérések evolúciós értelmezése.
8. Szocialitás és szociális viselkedés .
9. A társas értelmezés kitüntetett jellege.
10. Az emberi mozgatoerok felépítése és működése.
11. Kötődés, versengés, együttműködés, kíváncsiság.
12. Altruisztikus és versengő viselkedés értelmezése társadalmi szervezetekben.
13. Etikus magatartás, csalás és evolúciós algoritmusok.
14. A kommunikáció és a machivelliánus intelligencia keletkezése.
15. Az emberi természet és a jogrendszer.
16. A kultúra és evolúció viszonya.
17. Ökológiai fülkék és az evolúció szintjei.
18. Evolúciós rendszerek hierarchiája és a modern élet

Pszicholingvisztika (BME GT 469480)

A modern nyelvpszichológia kísérleti módszereit bemutatva megtanítja a kíslérleti kutatás alapvető módszereit nyelvi anyagokkal kapcsolatban. Rámutat arra, milyen eltérések és párhuzamok vannak emberi és gépi nyelvfeldolgozás között.

A tantárgy részletes tematikája:

1. A nyelv biológiája és keletkezése: Evolúciós felfogások a nyelv keletkezéséről.
2. A nyelv biológiája és patológiája. Univerzalizmus, a nyelv idegrendszeri reprezentációja.
3. A megértés fogalma. A hangfeldolgozás és a szótár szerepe a megértésben.
4. Az alaktan pszichológiája. A szuffixumok feldolgozása, Elemző és egészleges modellek.
5. A mondatmegértés: A megértés szakaszossága. Összetevő szerkezet és mondatmegértés A mondatmegértés kiterjesztései. Összetett mondatok és mondatközi viszonyok
6. Szövegek megértése és sematizációja. Integráció és kiemelés, kognitív és szociális elvek.
7. A beszédprodukció: szabályok és motoros tervek. Többlépcsős egymásba ágyazás.
8. A társalgás világa. Spontaneitás és rejtett szabályok. A cselekvés a pszicholingvisztikában.
9. Gyermeknyelv: A grammatika kibontakozása. Versengő felfogások a nyelvelsajátításról.
10. Gyermeknyelv: A társas közeg A társas mozzanatok(intencionalitás a gyermeknél).
11. Nyelvelsajátítás és nyelvtanulás: hasonlóságok és eltérések. Kultúrák eltérései.
12. Kétnyelvűség és a nyelvi rendszer mentális leképezése és a kétnyelvűség
    

Részletes tantárgyi adatlap

A pszichológia örök témái: történeti bevezetés a pszichológiába

A kurzus célja kettős: bevezetést nyújt a modern pszichológia legfontosabb mai időszerű kérdéseibe, s ezen keresztül a pszichológiai gondolkodásmód történeti kialakulásba. A kurzus a pszichológiát más diszciplínák közegébe beágyazva mutatja meg, alapvetően 'interdiszciplináris' jellegu. Az emberi viselkedés és élmény magyarázatában és értelmezésében nem ismerhetünk partikuláris bürokratikus határokat, s nem szabad idegenkednünk más szakmák s tudományok hozzáállásától sem.

A tantárgy részletes tematikája:

1. Naiv és a tudományos emberismeret.

A népi pszichológia fogalma, eredete és értéke. A tudományos emberismeret: naturális és szociális szemléletek. Az emberért versengo tudományok. Rivalizáció és átfedés. Az ember eltéro értelmezési mintázatai: oksági és megérto felfogás. Alternatív emberképek a pszichológiában: a megismerő, a viselkedő és a cselekvő ember. Természeti magyarázatok fajtái. redukcionizmusok a pszichológiában.

2-3. A modern pszichológia történetének vázlata

Mi a modern benne? Leválás a filozófiáról: a filozófia és a természettudományok jelentősége a pszichológia önállósodásában. Három modell a kezdetekre és ezek folytatása: a kísérleti mérés, az egyéni különbségek és a betegágy. A századforduló "válsága": funkcionalizmus-strukturalizmus vita; "szellemtudományos" lélektan; a gondolkodás kutatása és az önmegfigyelés, a gyermek és a beteg megjelenése a pszichológiában.

Kiutak a válságból: a behaviorizmus, az alaklélektan és a pszichoanalízis konceptuális jellemzése. A behaviorista pozíciók gyengülése a kísérleti pszichológiában. Az ember mint információ kezelo lény: a kognitív forradalom.. A fejlodéselv diadala. A személyiségfelfogás változásai. Egységes pszichológia felé haladunk-e?

4. Test és lélek. Agy és lelki jelenségek.

A filozófia dualista emberképe: Descartes - a mechanikus test és a szabad szellem. Ennek továbbélése: Eccles-Popper, rejtett kettősségek. A fiziológiai modellálás fejlődése. Agyi folyamat és lelki jelenség kapcsolata történeti kifejtésben: azonosság, párhuzamosság, kölcsönhatás.

A típus és a példány azonosság vitája. A rendszerszemlélet és a holizmus: kiemelkedés az alacsonyabb szint mintázatából. A mai redukcionizmus és a fiziológiai modellálás. neurofilozófia, eliminatív materializmus. Funkcionalizmus: klasszikus (Arisztotelész), evolúciós és komputációs változatai,

A lokalizációs tanítások fejlődése. A dudortantól a modern neuropszichológiáig és agyi képalkotásig. Fodor, Putnam, Block: a lelki mint szerveződési mód. Hol az élmény a funkcionalizmusban?

Neurális darwinizmus: szelekció az idegrendszeren belűl.

5. Ember és állat. Különbségük és hasonlóságuk a pszichológiában.

Filozófiai háttér: Arisztotelész és Descartes, folyamatosság és radikális eltérés. Az állatok bevonulása a pszichológiába: az evolúciós elmélet hatása - anekdotizmustól a kísérleti állatpszichológiáig. Az anekdotizmus, a Morgan-kánon s Dennett intencionális hozzáállásának viszonya.

A watsoni és a pavlovi forradalom: az állat mint az ember modellje. A behaviorizmus és az egyetemes tanulási törvények. Mai felfogás: a tanulás korlátai. Az alaklélektan: a struktúrák megragadásának fejlodése. Az etológiai felfogás: szakítás a mechanikus állatképpel. A fajspecifikus viselkedés.

Állatkísérlet a humán pszichológiában. Az analógia haszna és veszélyei. Pl. Harlow kísérletei, ingermegvonás és szociális depriváció. A biogenetikus elv: egyedfejlődés és törzsfejlődés viszonya, a korai gyermeknyelv példáján. A Baldwin-elv.

Ugrás vagy folyamatosság ember és állat között. Pl. a nyelv keletkezése. Az evolúciós magyarázat dillemái. Adaptáció és exaptáció. Az evolúciós elvek kiterjesztései: szociobiológia, kulturális evolució, ismeretszelekció az evolúciós pszichológia.

6. Öröklés és környezet

Az empirista és racionalista filozófiai hagyomány. A kérdés 2 értelme a pszichológiában: a funkció és az egyéni különbségek eredete. Az eredet általában. Helmholtz és Hering mint két minta. A behavioristák empirizmusa és a Gestalt nativizmusa. A nativizmus mai reneszánsza. A cselekvés kitüntetett szerepe a konstrukcionista fejlodéselméletekben: Piaget és a Vigotszkij iskola. A Chomsky-Piaget vita. Az emberi genóm, a fejlődési zavarok és a viselkedés fejlodése.

Egyéni különbségek. A "galtoni kutatási modell" története és hiányosságai. Az intellektuális különbségek eredete mint példa. Egyéni különbségek, tehetség és társadalmi haladás: lehet-e itt optimista a pszichológia? A proaktív hatások a mai öröklés-környezet vitákban.

A fejlődés mint vezeto téma a pszichológiában. Fejlődéssel magyarázat: Bühler, Piaget, Vigotszkij. Karmiloff-Smith: területspecifikus fejlodés és a közös mechanizmusok. Melyek a kritikus periódusok? Koragyermekkor, serdülőkor, ifjúkor.

7. Kultúra és viselkedés: a kulturális pszichológia.

Van-e örök emberi természet? Pszichologista és szociologista válaszok e felvilágosodás korabeli kérdésre. A szellemtudományos irány, a francia szociológiai iskola és a pszichoanalitikusok tipikus válaszai. Kulturális fejlodés és lelki jelenségek: a pszichés funkciók történeti meghatározottsága (Piaget és a Vigotszkij iskola, a történetiség bevonulása a pszichológiába). Emberréválás és a gondolkodás keletkezése. Evoluciós elofeltételek és reprezentáciúk.

Társulások és társadalmak. Eltérő kontrollok és leképezések. Társadalmi haladás és pszichológiai diszpozíciók a modern világban: az írásbeliség és a teljesítménymotiváció példája. Hogyan alakítják át a megismerés és a vágyak világát ?

Kulturális univerzalizmus és relativizmus.

8. Egyén és közösség

Társas élet az állatvilágban és az embernél. A csoport hatása az egyéni viselkedésre és teljesítményre: a tömeglélektantól Lewin-en át a mai csoportkutatásig. Félelem és vonzódás a csoport témához. Az utánzás és a konformizmus példája. A társadalom egésze és a kiscsoportok: utópiák a pszichológiában. Radikális szociologizmus a pszichológiában (Halbwachs, Blondel). Filozofikus közösségi modellek (Wittgenstein). A kontroll és a hagyomány. A kommunikáció konstruktív szerepe az emberi lelki jelenségekben. A mai társadalmi átalakulások és a mentális világ.

9. Tudat és tudattalan

A kifejezések többféle értelme. A nem tudatos jelenségek az ismeretelméleti és kísérleti hagyományban: küszöbalatti hatások, a tudat fókusza, az egység kérdése, appercepció stb. Leibniztol Helmholtz-on át a mai kognitív pszichológiáig. Furcsa jelenségek: hasított agy, blindsight. Hozzáférési és élmény tudatosság (Block). A tudat radikális átértelmezései: a kartéziánus színpad felváltása narratív modellekkel.

A tudattalan mint sajátos szerveződés. A romantikus irracionalista hagyomány. Freud és a pszichoanalízis: a tudattalan folyamatok tünetei s sajátos szerveződésük. Az elfojtás. Irracionalista gondolkodó-e Freud? Kísérleti pszichológia és analitikus felfogás. Az önmegfigyelés és az önismeret határai; különleges tudatállapotok. Tudattalan és az emberi viselkedés determináltsága. A tudat ingadozó szerepe a kognitív modellekben.

10. Normális és kóros a pszichológiában

A lelki betegség fogalmának kialakulása az újkorban - a megszállottságtól a kiközösítésen át a "felszabadításig". A XIX. sz. organikus betegség felfogás és a mentális illetve viselkedészavarok. Freud jelentosége a funkcionális zavarok magyarázatában. Modell lehet-e a kóros a normális magyarázatában? A normalitás fogalmának relativizálódása a XX. században. A pszichoterápia és a terápiás társadalom eszménye. A regresszió mint kulcsfogalom normális és kóros összekapcsolásában: Jacksontól Freudon át a mai elméletekig. Biológiai és szociális felfogás a patológiában. Pl. biológiai modellektol a társadalmi neurózistanig az analitikusoknál. Tanuláselmélet és pszichopatológia. Öröklés, biokémia vs. kommunikációs zavar elméletek az elmebetegségek magyarázatában.

11. Rész és egész a pszichológiában

A holizmus (egészlegesség) különböző megjelenési formái. Az analitikus hozzáállás mint tudományos módszer s az elementarizmus mint a tárgy egységeinek hírdetése. Redukcionizmus, emergentizmus és a szintek váltása a tudományos magyarázatban. Elemek és struktúrák-egészek a kísérleti lélektanban. Pl. érzékelés, emlékezés-tanulás elementarista és egészleges irányzatai. A személyiség és az egész-probléma. A vonás fogalom eredete, a változékonyság mint érték a darwini keretben. Stern és a differenciálpszichológia születése. A típusfogalom mint közvetíto az elszigetelt vonások és a személyiség egyedisége között. Néhány típustan ismertetése. "Humanisztikus" és értékítéleteket hordozó tipológiák. Az általános törvény és az egyén a személyiség vizsgálatában. Állandóság és változékonyság a személyiségben. Hosszmetszeti kutatási módszerek és kérdések. A helyzet és a személy viszonya, súlya a viselkedés meghatározásában: Koffka, Lewin és a mai interakcionizmus.

12. Pszichológia és technika

Elméleti emberképek és technikai fejlődés: óraműtől a számítógép metaforáig. Technikai fejlődés hatása a kutatás kérdéseire (pl. autó és repülőgép). A technika hatása az emberi architektúrák alakulására. Közlési rendszerek változásai és a világkép és mentális működés.

13. A pszichológia a hivatások rendszerében

Több pszichológiát vagy több pszichológust? Pszichológia és a társadalmi utópiák. A pszichológia és a mérnöki tudományok kapcsolata. Pszichológia és vezetés. Technika vagy megoldás a pszichológia nyújtotta kínálat?